Kaszás Máté prózájából

Kaszás Máté

MALIGÁN

(Rózsa-blog)

A segédszerelők egyike, a kis öreg csak áll és a könyökét vakarja, ide áll-oda áll, valamit megfog, elengedi, újra megfogja, a pohárral a kezében a csaphoz sétál, megtölti, lassan egyensúlyoz vele. Nem könnyű úgy semmit tenni, hogy tevésnek látsszon. Mert hát nem bíznak rá semmit, semmi fontosat. Tudvalevő: iszik, tegnap is kiütötte a maligán, a lábán alig állt. Elküldték, persze. Nyugisan, lassan csomagolt, észrevétlenül távozott, fű alatt. Ma újra itt van. Lehet hogy már nincs a táskájában a kis butykos, benne a jó nedű?  Dehogyisnem. Ott van bizony, ott a kis szürke flaska, most húzza elő. Metálszürke. Átláthatatlan. Kábé fél literes. Könnyű kézbe venni. Zsebben is elfér. Lapos. Meglapul. A sok meglapulástól már teljesen kilapult. De így a jó. Glugy-glugy, csak halkan! Meg ne hallja a műv'., az a vadkan!... Kék overall az öregen, békebeli, oldalt, bal csípőn 4 gomb, kantáros, elől előke/partedli, szép tiszta munkaruha, még sosem kente össze 20-30 év alatt. A gomboknál, a kigömbölyödő sörpocakon feszül a szövet, akár egy aranyos kismama-hason.

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat